2013. december 24., kedd

Faun Labirintusa


A Faun Labirintusa 3 Oscar-díjas mexikói film, műfaját tekintve egy fantasy drámáról beszülhetünk, ami a Spanyol Polgárháborút követő '40-es években játszódik. 2006-ban lett a film megjelentetve, maga a film ötlet viszont már jóval hamarabb ott motoszkált a rendező fejében.

Guillermo del Toro

1964. Október 9-én született a mexikói Guadalajaraban. Nagy hatással volt rá Jorge Luis Borges. Filmográfiáját tekintve sok középkategóriás képregény adaptációi(Penge 2, Hellboy filmek) és akció filmjei(Mimic a júdás faj) voltak többnyire. De volt kiemelkedő alkotása is, mint az Ördöggerinc avagy El Espiranzo del Diablo és a bejegyzés témája, a Faun Labirintusa alias El Laberinto del Fauno.

Mesebeli lények


Mandragóra


A mandragórákről rendkívül sok mendemonda kering. Beszélnek róla úgy, mint vágyfokozó, szelleműző, altatószerként. A filmben viszont a mandragóra a születéshez köthető babonát testesíti meg. Úgy tartotják, ez a varázsgyökér arra is alkalmas, hogy a várandós asszonyoknak segítsen a szülés nehézségeit áthidalni és szerelmükben elmélyíteni az asszonyokat. Ha jól emlékszem a Bibliában is van ilyen utalás vagy történet, ami pedig köthető a rendező keresztény neveltetéséhez. A filmben ezt a lényt egy csecsemőre hasonlító gumóként elevenítették meg és mechanikusan mozgatták.Ez a csecsemő alak az emberi lét korai formáját is szimbolizálja.

Tündér


Nem minden olyan, amilyennek mások vagy egy könyv mesél valamiről. Ez fogalmazódhatott meg a rendezőben is, mert a tündér nem a klasszikus formájában jelenik meg, hanem egy rovar képében. Mozgása hűen visszaaadja az igazi rovarok mozgását, mielőtt CGI-ba implantálták rengeteg megfigyelés tettek annak érdekében, hogy minél jobban kivitelezzék a mozgását. Az, hogy a tündér átváltozik a könyvben lévő illusztrációhoz hasonló lénnyé, azt mondatja kicsit, hogy a lényeg, hogy azt láss, amit te szeretnél látni.

Faun


Faunokról néhány szót ejtenék előljáróban! Egy mitológikus lény, görög megfelelője a szatír. Mercucius fiaiként tekintenek ezekre az erdei félistenekre. Főként erotikus, pajzán lényként szerepelnek a történetekben, de mindemellett szerencsétlenséget és tragédiákat is okoznak. A film szempontjából az utóbbi dolgok érvényesülnek, a Faun lényéből eredően magával hordozza a tragédiákat. Külseje kicsit különbözik attól az ábrázolástól, amit megszokhattunk. Del Toro Faunja a nyers természetet eleveníti meg a kő hatással és az ágakkal. Faun annyit tesz a történet során, hogy Oféliának felkínálja a lehetőséget, hogy megismerje az elvarázsolt világot a természeten keresztül. Erre jó példa a haldokló fában lévő béka próba. Faun különböző formákban teszteli Oféliát, felveszi a gőgös béka és a gyermekeket fogyasztó szörny álcáját is. Próbák során pedig ahogy múlik az idő, ő úgy fiatalodik meg. Eleinte idős és öreg képében tetszeleg, a végén pedig fiatalos és letisztult lesz külsőleg.

A két főszereplő

Vidal

 

 Egy érdekes karakter Vidal, egyértelműen a gonoszság megtestesítője a filmben. Számára minden és mindenki eszköz csupán céljai eléréséhez. Eszköz, kivéve Ofélia, akit nem tud irányítani, mint minden más embert. Számára a lány egy kolonc. A filmet végigkísérő ellentét feszül közte és Mercedez között. Csupán saját önteltsége miatt nem képes látni, hogy egy nő kijátsza őt. A Vidalt alakító katalán színész Sergi López főként vígjátékokban és romantikus filmekben alakított, így eljátszani a végtelenül rossz fickót egyfajta újdonság volt. Elsők között még a forgatókönyv megírása előtt Barcelonaban a rendező egy ebéd folyamán ismertette ötletét vele néhány évvel a Faun forgatása előtt. Serginek a forgatások érdekében fogynia kellett Serginek, megtanult lovagolni és ami a legfontosabb, fasiszta szoborként le kellett előbb döntenie saját akcentusát. Katalán lévén meg kellett tanulnia szépen , spanyolosan beszélni. Döntse el mindenki, hogy ez hogy sikerült neki, én aki egy szót se tud spanyolul és a térségek kiejtési szokásait se ismeri, nem éppen helytálló , ha állást foglalnék ezzel kapcsolatban.

Ofélia


Ofélia karaktere egyértelmű utalás Hans Christian Andersen művében szereplő lányra, A kis gyufaárúslány történetére. A mesében is az a tartalom van leegyszerűsítve , mint itt. Adott egy zord világ és egy magányos kislány. Mindkettejük halála egy megváltás, melyben egy másik világban élhetnek boldogan tovább. Andersen meséjében mosollyal az arcán nagymamájához csatlakozik a szebb világba, míg Ofélia az elképzelt királyságába jut szüleihez. Ofélia karaktere az ártatlanság és tisztaság szimbóluma. A boldogság neki nem tárgyakban és értékekben rejlik, hanem a mesék világában és abbna a szűk világban, melyet az édesanyja jelentette számára. Ő akkor volt boldog, amikor édesanyjával lehetett. A valóság komor és zord számára, egyik háború követi a másikat...  Számára Mercedez egy nyitott könyv, éppen ezért alakul ki kettőjük között egy szoros kötelék, és azért is, mert közösen gyűlölték Vidalt. Oféliát alakító kislány Ivana Baquero, annyira lenyűgözte a casting csapatot, hogy ő miatta Del Toro átírta és rászabta a forgatókönyvet, amelyben eredetileg fiatalabb korú kislányt álmodott meg. Oféliával kapcsolatban sokan úgy értelmeznek, hogy ő elmenekül az álmok világába, hogy elfelejtse a valóságot. De valójában a valóságot akarja megérteni, de ehhez használnia kell a saját fantáziáját.

Operatőr

Guillermo Navarro



A Faun Labirintusában végzett operatőri munkájának elismerése képpen meg is kapta az Oscart. A kamera szinte mindig mozgásban van, olyan mint egy kiváncsi gyermek. Mozog és folyton keres valamit, fókuszál valamire. Mozgás közben nehéz fókuszt állítgatni, viszont a Faunban ezt megoldotta Juan Leiva. A lágy ringató képsorok fantasztikus képi világot adott.

Látványtervezés

Pilar Revuelta és  Eugenio Caballero  



Díszleteik miatt ők is Oscarral lettek gazdagabbak. Amit fával és gipsszel csinált a stábbal, az lenyűgöző. Fából készült vonat megszólalásig hasonlít egy valós fém vonatra. Labirintus kőfalait is gipszből alkották meg. Malom is az ő kezük nyomán készült el, ahogyan a túlvilág és a szalon is. Ne felejtsem el említeni, a nagy fát és annak a járatát, amik mind gyors és aprólékos munkák voltak.

Smink és maszk

David Matri és Montse Ribé


Egy dolog a maszkokat elkészíteni, de feladni a színészre sem egyszerű mulatság. sok órás művelet volt, amíg Doug Jonest beöltöztették Faunnak vagy éppen a szalon szörnyének. Faun maszkjánál használta kis elektronikát és CGI-t is. Előbbi a pislogások, mimikák és fülmozgások miatt, CGI meg Doug Jones lábának eltűntetéséhez kellett.
Zenének nem nyitnék külön alcímet, elég arról annyi, hogy egy altatódal köré íródott majdnem az egész ost. Nekem tetszett a szomorkás és "félelmetes" hangulata.

A filmről...

A film során láthatunk az erdőben és a malomnál is polleneket szállingózni a levegőben. Ez a váltást jelképezi amikor a valóságból átmegyünk az álomvilágba, vagy valami mesebeli történés, cselekmény részesei leszünk. Filmet a művészetek hatásai visszatükröződnek. Szimbolizmus és a szürrealizmus a kettő , ami kiemelkedően tornyosul a néző elé.
Érdemes megfigyelni, hogy a valós világot javarészt az egyenes vonalak alkotják, míg a fantázia világot a kerekebb formák. Valóságban Vidal szobája az, ahol egyfajta törés van, így ott is megjelennek a görbe és kerek formák.
Fomrákon kívül a színek is segítenek a nézőnek eldönteni, hogy melyik világ eseményeit nézi éppen. A valóság hideg színeket használ, javarészt a kék és szürke az, ami ilyenkor uralja a képernyő színvilágát. A katonák egyenruhája, a malon és a labirintus is ezt adja át. A fantáziavilág színei ellenben melegek, itt az arany és a vörös szín dukál. Ahogy a történet halad, úgy lassan összemosódnak a világok és a színek is. A labirintus kútja pedig átjáró a két világ között, így ott a zöld szín az, ami előtérbe került.
A történet történelmileg fiktív story, de több anekdotát is beépítettek a történetbe. Ilyen például , amikor a vadász és fia a katonák fogságába kerülnek és kegyetlenül kivégzik őket ártatlanul. Ez a jelenet egyben ízelítőt is adott Vidal szadizmusából. 
A történet során találkozhatunk szembeállításokkal. Háború az ártatlansággal, a gonosz a jóval, felnőttek a gyermekekkel azaz Vidal van szembeállítva Oféliával. Egymás mellé helyez egy kemény valóságot(fasizmust) és vele teljesen ellentétes fantáziavilágot(tündérmeséket). Szembenállítja a Polgárháború utáni helyzetet Ofélia álomvilágával.
Történet lényegéről többen különbözőképpen vélekednek. Vannak akik egy lány halálát látják a filmben, én viszont azt a nézetet vallom, hogy egy lány újjászületett egy olyan világban, ahova lelke mélyén mindig is tartozni akart. Én nem keserűen láttam a befejezést, hanem inkább keserédesnek. Halál nem a vég, hanem egy pont ahonnan továbblépünk valahova. Hogy hova, azt nem tudhatjuk, Ofélia viszont tudta.
A gyermek és ifjúsági irodalomból ezer és egy utalás van Andersentől kezdve, Grimméken át egészen Dickensig. Régen a szabók és cipészek nagy történetmesélők voltak, így a mesékben nem volt ritka, hogy ezek a mesterségek megjelentek. Erre egy utalás Ofélia halott apjának foglalkozása is, aki szabó volt. Tündérmesékben lévő elemek nem csak a fantázia világot építik fel, hanem a valós világban is van belőlük. Ilyen például a Vidal. Ő testesíti meg a Faunok mítikus gonoszságát a valós világban. De említhetném is a Faun fejeket, amik díszitik az ajtókat.
Vidalról említettem, hogy érdekes karakter. Ő egy karakter, aki még saját magát is gyűlöli. Neheztel az édasapját körüllengő legendára. Elért katonailag szinte mindent amit akart, mégse szabadul apjától. Az ő lenyomataként tekintenek rá. Éppen ezért az életcélja az lesz, hogy fiú gyermeket nemzen, és benne éljen tovább maró emlékként, ahogyan édesapja is addig él, míg Vidal meg nem hal. Vidal apjának halála az órával egy utalás a Faj című filmre.
Egy fontos "mellékszereplő" a filmben a Hold, aki szimbolizálja az átalakulást, a növekedést és az anyaságot.
Érdekesség a díszletekkel kapcsolatban, hogy a szalon és a malom étkezője hasonló a kialakítás terén. Asztal és a kandalló elhelyezkedése, a szalon szörnye és Vidal helye az asztalnál, mind hasonlóságok.
Amikor Ofélia belép a fantázia világba, az mindig negatív kihatással van a valóságra. Például amikor belép a fába, kihatással van édesanyja állapotára. A kútban lévő szobor elővetíti a történet végső megpróbáltatlását a késsel, a Faunnal, a lánnyal és a csecsemővel.
Mesékben lévő 3-ság jelen van a filmben. 3 próba, 3 ajtó közül egy rejti a kulcsot a szalonban, 3 fontos női karakter van(Ofélia, Édesanyja és Mercedez), fasizmust is 3 férfi szimbolizálja a kapitány és két fő segédje személyében.(3-an, mint a gonoszok)
Van egy jelenet , ami akkor érdekes, ha az ember látta az Ördöggerincet. Abban a filmben volt két főszereplő fiú, akik szerepeltek itt a Faunban is. Ez az a jelenet, amikor a felkelőkön rajtaütnek és túlélőket keresnek. Van ott egy fiú, aki társa holteste mellett csücsül és kezével odébblöki erőtlenül Vidal kézifegyverét. Na a halott és a főbe lőtt partizánok akik főszereplői voltak az Ördöggerincnek. Miután találtak egy szerencsétlen túlélőtt beindulnak az események és a tragédiák, meglátjuk a raktárban Vidal igazi szadista énjét. Az orvos miután lebukik Vidal előtt, jellemében változás történik. Az ember aki lapult és óvatos volt, féltette életét, a legbátrabb dolgot választja, szemeszáll a maga módján Vidallal és így büszkén hallhatott meg az esőben Vidal által. Az orvos ezen húzása volt számomra az egyik legjobb fordulat a filmben.
Tragédiák talán mondhatjuk ezzel indultak el, Ofélia édesanyja halála pedig a következő. Itt is lehet különböző a nézőpont, nézhetjük úgy a dolgot, hogy belehalt a szülésbe, mert gyenge volt. De nézhetjük úgy is, hogy megtagadta a mesevilágot és a komor valóságba kapaszkodott ezzel is választva Ofélia és Vidal között és ez okozta a halálát.
Méltatlanul keveset beszéltem Mercedezről, aki szintén egy érdekes karakter. Meribel Verdú nagyon jól alakított, főleg, hogy én mégcsak olyan filmekben láttam, ahol buja vagy csak sexiségén volt a karakterének a hangsúlya.Itt teljesen mellőzve volt ez. Mercedeznek szerepet kell játszania, hűségesnek kell tűnnie. Ami nem nehéz az öntelt Vidal előtt, de játszania kellett szerepét a többi katona előtt is, ez volt az igazán kihívás és az, hogy gyűlöletéből ne látszódjon a külvilág felé semmi se. Nagyon egymásra hangolódnak Oféliával, talán azért is, mert ő maga is hitt a mesékben , de az élet kiszakította ebből a világból, míg Ofélia még túl fiatal ahhoz, hogy tisztán megértse a világot ami körülöttük van.
Úgy gondolom a Faun Labirintusa egy nagyszerű film, ami több üzenetet akar átadni. Olyanokat, mint az, hogy szükséges egy világ , amit mi kreálunk ahhoz, hogy teljes egészében megértsük a valóságot. Kell egy zug, ahol néha el tudunk különülni a valóságtól. Egy mesefilm felnőtteknek, mély szimbólumrendszerrel melynek a születés, gyermekáldás van a középpontjában. Művészi kamerabeállításokkal, fantasztikus díszletekkel, remek sminkmunkával, jó színészi játékkal, szép tájjal. 13,5 milliós költségvetésből úgy gondolom a maximumnál is többet hoztak ki. A Faun Labirintusa az egyik kedvenc filmem, nehéz nem szubjektíven és nem részrehajlóan nyilatkozni róla. :)

5 megjegyzés:

  1. Ejj ejj erre tévedek s mit látnak szemeim valóban elkészült a kritika :D
    Tetszett nagyon , Boldog Karácsonyt Himura :) !!!!

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm, neked is! Ha tényleg tetszik a kritika , akkor örülök! Már csak a filmnek kell tetszenie neked... :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A film tetszett amikor megnéztem, úgy emlékszem pár héttel ezelőtt is vetítette a tv :)

      Törlés
  3. Mi a véleményed a legvégéről? Nem volt neked giccses, vagy hogy is fogalmazzam meg, "tájidegen" a befejezés?

    VálaszTörlés
  4. Giccsess volt, mert ez volt a koncepció a túlvilág megvalósításának. Ha arra térünk ki, hogy probléma-e , hogy a tragédiát tompítja a halucináció, álom, vagy ahogy szeretnénk fogalmazni... na szóval engem nem zavart. Főként mert ez is egy átemelés a mesék világából, Andersen A kis gyufaárús lány című meséjéből. Keserédessé tette Del Toro a film végét. Erre céloztál a kérdéseddel?

    VálaszTörlés